|
A bőr a szervezet legnagyobb tömegű szerve. Három rétegből áll. A legkülsőbb réteg a felhám. Ez igen vékony, vastagsága a milliméternek csak töredéke. Legkívül szarusejtek fedik, amelyek a külvilággal érintkezve állandóan dörzsölődnek, kopnak. A szarusejtréteg úgy fedi a bőr felületét, mint a cserepek a háztetőt. Ruganyos, vízhatlan, kitűnő hőszigetelő. Az állandó kopást az alatta levő élő, szaporodó sejtréteg pótolja, és így állandóan egyensúlyban marad. Ez a szaruréteg a ruganyosságát csak úgy tarthatja meg, ha nem szárad ki. Ezért a bőrfelület állandó zsírozása az élettani működés egyik legfontosabb tényezője. A bőr zsírrétegét maga a szaruréteg is termeli, mert a széteső, lekopó szarusejtekből zsiradék szabadul fel, amely részben biztosítja ezt a láthatatlanul finom zsírhártyát. A zsírozás másik tényezője a szőrtüszőkbe nyíló faggyúmirigyek váladéka, amely finom rétegben elterjed a bőrfelszínen. Ha a mosakodást túlzásba visszük, vagy ún. szintetikus mosószereket használunk túlzott mértékben, ez a zsírréteg leoldódik, a bőr szárazzá, repedékennyé és rugalmatlanná válik. A legújabb kutatások szerint nem is a zsír teszi ruganyossá a szaruréteget, hanem a víztartalom. Ennek a víztartalomnak az elpárolgását akadályozza meg a zsírréteg. Ezt a felfedezést hasznosítják a kozmetikában az ún. „hidratáló”, azaz nedvesítő krémek, amelyek a szaruréteg víztartalmát pótolják, ill. megőrzik. A felhámban vannak az ún. festéksejtek, amelyek a bőr színének fontos tényezői. A festéksejtek festéktartalmától és elosztásától függ, hogy a bőr kreol vagy világos színű. Napfény hatására a festéktartalom megszaporodik, kialakul a napbarnított szín, amely nemcsak divatos és szép, hanem a túlzott sugárzás ellen védelmet is nyújt.
A második réteg az irha. Az irha élettani és kozmetikai szempontból egyaránt nagyon fontos. Élettani fontossága, hogy ebben a rétegben futnak a bőrt tápláló erek és a külvilág ingereit közvetítő idegek, kozmetikai fontossága pedig, hogy a benne futó rostok és rost közötti állomány adja a bőr rugalmasságát és feszes tapintatát. Ezek a rostok az élet folyamán öregednek, törékenyebbé, rugalmatlanabbá válnak. Ezért a legfeszesebb és legsimább a csecsemő bőre, és ezért ráncos és rugalmatlan az aggastyán bőre. Az irha sérülése, miután a bőrt tápláló erek is sérülnek, hegeket okoz. Ha csak a felhám sérül (felületes horzsolás, enyhe napégés stb.), nem marad heg. A bőr erei a bőr színének második tényezője, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a rózsaszín árnyalat elpirulással, tehát értágulással mennyire fokozódik. Az irhában futnak a verejtékmirigyek, amelyek a szervezet legfontosabb hőszabályozó szervei. Melegben a verejték-kiválasztás fokozódik, és a fokozott nedvesség elpárologtatása hűtő hatást fejt ki. A verejték maga víztiszta és szagtalan. A kellemetlen izzadságszag csak abban az esetben alakul ki, ha a verejték keveredik a mosdatlanság miatt bomló szarusejtekkel, faggyúval és a bőrön állandóan jelenlevő baktériumokkal és gombákkal. Az irhán halad keresztül a kozmetikailag annyira fontos szőrtüsző is.
A harmadik réteg a legmélyebben fekvő és sokszor igen vastag réteg, a bőralja. Ezen természetesen keresztülfutnak a bőrhöz vezető erek és idegek, a legfontosabb azonban a bőralja zsírrétege. Ez a réteg élettanilag táplálékraktár, kozmetikailag pedig a szögletes csont- és izomkontúrokat tölti ki, és megadja női test megfelelő gömbölydedségét.
Forrás: Nők enciklopédiája - Minerva Kiadó Budapest
|